Ó, Világ! Te szárnyas mindenség!
Miért nem érthetlek?
Változásidból miért nincs soha elég?
This is a companion discussion topic for the original entry at https://elefantaporcelanboltban.com/iras/szeretet-segit/
Ó, Világ! Te szárnyas mindenség!
Miért nem érthetlek?
Változásidból miért nincs soha elég?
Csodálatos vers!
Nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy tetszik. Talán nem veszed szerénytelenségnek, de annak ellenére, hogy nem mostanában írtam, az én szívemhez is nagyon közel áll
Fenomenalisan csodálatosangyönyörű megható szépségű vers és mélyen megérintett. Hiperszuper gratula hozzá neked.
Nagyon szépen köszönöm! Nagyon örülök, hogy ismét itt vagy velünk
Caelan Rhys. Én is örülök, hogy itt lehetek veletek.
Az idő, végtelen óceán, melyen ringnak a hajók…Minden múló illúzió csupán, amely csak egy pillanatra látható…
Hirtelen ez a pár szó jutott eszembe eme gyönyörű versről…
Ez gyönyörű gondolat! Köszönöm, hogy megírtad
Boldoggá tesz, hogy ihletet merítettél a versemből
Ó, ez csodálatos! Sajnálom, hogy még csak ilyen későn jutottam odáig, hogy elolvassam. Olyan, mintha nekem szólna…sőt nekem is szól! Hiszen minden, mi művészet annak a lelkére hat, aki vigaszt keres, vagy hasonlóan érez. Nekem ez, most egy gyengéd simogatás! Köszönöm Caelan!
Órák óta gondolkodom, hogy belinkeljem-e a képed alá… Én most, ma, azután amit írtál csak ezt tudtam volna mondani, de nem mertem Bocsánat, ezek szerint az én hibám is, hogy csak most került a szemed elé
Az én szemem elé, meg csak most! Csodálatos vers! Nagyon- nagyon igaz. Beleérzek,veletek vagyok.
Örülök, hogy itt vagy velünk
Nem! Dehogy is a te hibád! Amikor feltettem azt a festményt, láttam, mennyien írnak, és aggódnak, szeretnek…és egész este sírdogáltam. Még válaszolni sem tudtam, mert annyira, de annyira fáradt voltam. Késő este néztem meg az oldalad, akkor olvastam a versed, és ettől még jobban elérzékenyültem, mert olyan volt, mintha nekem írtad volna! Tedd, mindig azt, amit a szíved diktál. Ha belinkeled, örülök neki, te is örülsz, és sokan elolvassák. Mindig is éreztem, hogy különleges ember vagy! De, most, hogy tudom, milyen betegséggel élsz, olvasom az írásaidat…azt kell mondjam, leborulok a lábaid elé! Nagyon megérintett, hogy ennek ellenére, vagy ezzel együtt, nem adod fel! Megmutatod a kincseidet!
Köszönöm szépen! Ettől most én érzékenyültem el
Én meg mind a kettőtöktől.
Ez aranyos
Ez egy -bocsi- rafinált vers. Mindenki magára ismer benne. Én is, pl.itt:
"Mert mily keserves, ha az ember
búsan látja szemének íveit,
mik az idő tollával íródtak le,
s ezt soha nem feledheti."
Néha nehéz szeretni a világom…
Mélyenszántó gondolatok, szép vers Caelan <3
Készséggel tiszteletben tartom a véleményedet, de szerintem ez nem rafinéria. Azt hiszem ez csupán annyit bizonyít, hogy nem különbözünk egymástól annyiban, mint amennyiben elsőre látszik
Hálásan köszönöm a gondolataidat
Imádom nézni, hogy ki mit visz magával, kit mi érint meg abból, amit én papírra/képernyőre vetek, legyen az bármilyen furcsa, meghökkentő is
A rafinériát csak amolyan viccnek szántam, nincs bennem semmiféle sértő szándék Caelan.
Egy pillanatig sem gondoltam, hogy sértő szándékkal írtad
Sajnos jó aspi módjára mindent szó szerint értelmezek. Elnézést kérek érte