Még soha nem érezte magát olyan magányosnak, mint akkor. Hiába volt egy zsúfoltan lakott város kellős közepén, ő volt az, akit senki sem látott, akit senki sem hallott. Csak állt némán, mozdulatlanul a tél okozta korai sötétségben vörös ballonkabátjában és hozzá illő esernyőjével a kezében, és várt. Az egyetlen örömteli dolog az volt, hogy az utca mocska és az eső köpülte sár nem tudott foltot ejteni a ruháján.
This is a companion discussion topic for the original entry at https://elefantaporcelanboltban.com/iras/voros-ruhas-no/
