Az ő ideje lejárt. Minden, amiért élt, elmúlt, elenyészett vagy egyszerűen megváltozott. Sokáig küzdött ellene, de végül elfogyott minden ereje. Vágya, hogy újra minden a régi legyen, annyira elgyengült, hogy mára szinte az emlékei is kivetették maguk közül.
Sugárzik a szomorúság ebből az írásból, nagyon felkavart 
Engem korunkra emlékeztet. 
Igen, azt hiszem igazad van. A mai világ is nagyon sok értéket elveszített valahol az úton 
Fájdalmasan felkavaró ez a haláltusa…
Nem kellett volna kihalniuk a sárkányoknak!
Felkavaróan szép és fájdalmasan gyönyörű!
Nagyon szépen köszönöm Örülök, hogy tetszett 
Biztos? Úgy értem ha, tegyük fel, képesek lettek volna fennmaradni, nem lenne fájdalmasabb végignézniük, ahogy minden megváltozik? 
Tényleg… milyen lenne a mai világ sárkányokkal?
Ha viccesre veszem a figurát, imádnám, ha lennének szerethető, jó szívű és naív sárkányok, mint pl Süsü !
De Süsü valószínűleg aspi volt, és, mint tudjuk, emberként is nehéz aspiként élni.
Ha képesek lettek volna fennmaradni, alkalmazkodniuk kellett volna évezredeken keresztül, a fennmaradás érdekében.
Vajon bánatukban elbújtak volna, és időnként lecsapnak a gonoszságra, vagy ők maguk is gonoszak lesznek?
Esetleg az ember, kitalálja, hogy kiváló harci eszközök lennének? Lehet, hogy genetikai módszerekkel tenyésztenék őket titkos laborokban?
Az én képzeltbeli sárkányképem, nem gonosz. Sőt!
Lehet, hogy jobb nekik, hogy nem érték meg ezt az elmebeteg mostani világot…
Szerintetek?
Számomra nehéz kérdést tettél fel, azt hiszem gondolkodási időt kérek 
Viszont @Agi1 -nek talán vannak ötletei, milyen lenne a világ, ha még mindig élnének sárkányok a Földön
Egész nap fél aggyal ezen törpöltem és arra jutottam, hogy a válasz nem nehéz, csak én vagyok macerás 
Ha ugyanis íróként gondolok rájuk, akkor el tudok képzelni egy olyan világot, amiben “velünk” élnek. Viszont ebben az esetben el tudom képzelni, hogy mint a dinoszaurusz, a sárkány is egy gyűjtőfogalom, amibe belefér jó is, rossz is.
Ha nem íróként próbálom elképzelni, hogy milyenek lennének a valóságos sárkányok, akkor viszont semmiféle “jó” vagy “gonosz” jelzőt nem tudok melléjük rendelni, hiszen akkor úgy látom őket, mint biológiai lényeket. Egy lóra például azt szoktuk mondani, hogy “jó”, “aranyos”, pedig képes embert ölni, egy kígyót vagy krokodilt pedig “rosszként”, “gonoszként” képzeljük el, pedig csak olyan, amilyennek egy kígyónak vagy krokodilnak lennie kell Isten vagy a genetika (kinek kinek melyik a szimpatikusabb) törvényei szerint.
Ugyanilyen módon a sárkány nem lenne más, mint amilyennek neki lennie kell
Most vajon nagyon megkavartam a levest? 
A leves finom lett. 
A világunkra a dualitás jellemző, két pólus, jó és rossz, szép és csúnya,stb. De a dualitás ugyanígy meg van mindenkiben. Ezért hol ilyenek, hol olyanok vagyunk. Persze a dolgok mindig árnyaltak . Ha még élnének sárkányok, köztük is ugyanúgy meg lenne a kettősség .
Igen, azt hiszem ez a fajta sárkánykép hozzám is sokkal közelebb áll 
Aspi Süsüt is figyelembe véve nehezen tudok egy olyan, sárkányokkal felvértezett világot elképzelni, ami csak jó vagy csak rossz sárkányoknak ad otthont. Nekem az túl utopisztikus, túl mesés…