– Quelle surprise, surprise! – dünnyögte az órásmester maga elé, miközben komoly tekintettel nézett bele a régi ingaórába.
This is a companion discussion topic for the original entry at https://elefantaporcelanboltban.com/iras/az-orasuttogo/
– Quelle surprise, surprise! – dünnyögte az órásmester maga elé, miközben komoly tekintettel nézett bele a régi ingaórába.
Caelan, ez az írás csodálatos! Nagyon megérintette a szívemet!
Nekünk is volt egy óránk régen, az elvesztett otthonunkban. Ingaóra…és, pont úgy éreztem, ahogy írod. Biztonságot adott, és keretet az életünknek.
Amikor el kellett jönnünk onnan, az órát mindenhová magunkkkal cipeltük. Minden utazást, költözést kibírt! Már nincs meg…hosszú lenne elmondani, miért. De nagyon hiányzik! A történeted pedig megint, mintha filmet néznék, előttem van. Nagyon szeretem az írásaidat! Mindig a legújabbat
Köszönöm!
Sajnálom, hogy meg kellett válnotok az órától. Elhiszem, hogy hiányzik
Ezeknek a szerkezeteknek, én úgy érzem, lelkük van.
Köszönöm a figyelmedet és a dícsérő szavaidat. Annak pedig külön örülök, ha filmként látod a történeteimet, mert akkor nagyon valószínű, hogy ugyanazt a mozit nézzük
@caelan Nagyon szeretem a Te mozidat!
@Kathy Örülök! Akkor már legalább ketten vagyunk
Itt nagyon megható és elgondolkodtató olvasmányt kaptam!! Minden házban kellene egy ilyen óra…
Nagyon egyetértek Köszönöm szépen a figyelmedet
Szerintem mindenkinek van ilyen órája. Mint ahogy néztem is van ilyen órám,ami csodálatosangyönyörű szépségű emlékeket idéz fel bennem. Így örökre nálam marad. Csodálatosangyönyörű szépségű és egyben mélyen elgondolkoztató az írásod. Jártam már úgy, hogy számomra fontos tárgyat véletlenül kidobtam de idejében észre vettem és így sikerült megmenteni. Szerencsére azóta is meg van. Nekem több ilyen tárgy van ami sok szép emléket őriz számomra. Nekem mindíg nagy örömet okoz de egyben el is gondolkoztat az írásod.
Ennek örülök Egyben annak is, hogy Veled vannak a sokat jelentő tárgyak…
Az ember valahogy fiatalon nem is tudja, mi mindent őriz egy-egy kedves tárgy, még ha nincs is használatban. Később azonban megbánthatja, ha eldobja őket magától.
Caelan Rhys. Teljes mértékben egyetértek veled. Ez bizony így igaz.
Nagyon szép történet!!!
Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad Örülök, hogy tetszett
Azt gondolom, hogy mindenkinek van /vagy volt/ egy órája!!! Nagyon tetszik, elgondolkoztató és alkalom arra, hogy rátaláljunk a saját órákra!!!
Köszönöm szépen
Igen, szerintem az életünk egyik legnehezebb és legfontosabb feladata rátalálni arra a bizonyos órára
Sajnos sokszor későn jövünk rá,hogy már nincs meg az óra!!!
Igen, sajnos ez igaz. Sokáig az ember nem is keresi, amikor pedig újra eszébe jut, sokszor túl késő
Gyönyörű történet… Köszönöm!
Én köszönöm a figyelmedet
Nagyon szép
Köszönöm szépen