Édes ellenségemnek - Elefánt A Porcelánboltban

Ó, bár lenne, lenne oly hosszú életem, hogy megvalósulni lássam minden reményem! És bár lenne, ó, lenne oly édes a bosszú íze, hogy megérje érte megnyújtani szenvedésem!


Ez egy társ beszélgetés, az eredeti topic itt található: https://elefantaporcelanboltban.com/iras/edes-ellensegemnek/
3 Likes

Nem is tudom mit írjak. Nagyon érdekes írás. Már a cim is gondolatébresztő. Édes ellenségemnek. S miért is ne lehetne? Hiszen szeretlek… irtad. S ez nagyszerű.

1 Like

Csodálatosan gyonyoru drámai ereju és szépségu aversed.

1 Like

Hálásan köszönöm a figyelmeteket @Raf és @Ferenc :hugs:
Nagyon örülök, hogy tetszik :blush:

Könnyű azt szeretni, ami/aki a szerethető oldalát mutatja. Azonban hiszem, hogy az ember képes meglátni a szerethetőt mindenben, és ez talán egy olyan cél lehet, amiért valóban érdemes halálig küzdeni.

1 Like

Egyetértünk. Egyébként is az a véleményem, hogy azért születtünk meg, hogy minden esetben a szeretésből kiindulva tudjunk cselekedni.

1 Like

Végtelenül hálás vagyok, hogy ezt megírtad, mert én is így gondolom, de a mai világ tükrében ez sokszor tűnik úgy, mintha ez egy valóságtól elrugaszkodott romantikus lélek fantáziálása lenne a soha meg nem valósuló utópiáról. Azonban ha nem vagyok egyedül a hitemmel, az megerősít és elejét veszi a negatív gondolatoknak :slight_smile:

1 Like

Nem is nagyon régen olvastam, hogy alapvetően az emberi jóság lakik minden ember lelkében. Csak belépnek az érdekek, belép az ego. S ezt a jóságot akár szeretésnek is nevezhetjük.

1 Like

Igen, szerintem az a jóság éppen a szeretet, ami eredendően bennünk lakozik. Ám nehéz a felszínen tartani, mert belénk van kódolva a beilleszkedés vágya is, a modern társadalom viszont az ego vezérelte terveket, cselekedetet támogatja már egészen kis kortól, és ez, ahogy Te is írtad, legtöbbször kilöki a jóságot a nyeregből. Pedig ennek nem kéne feltétlenül így lennie :slightly_frowning_face:

2 Likes

Nem bizony. Ez a pénz központú társadalom senkinek sem felel meg. Aztán megy a nyavalygás. És termeljük a felesleges, ócska kacatokat. Ezzel is felelőtlenül megterhelve a Földet.

1 Like

Még ha csak a Földet terhelnénk vele… Viszont ahogy a Dalai Láma mondja:

“A legjobban az Emberen csodálkozom, mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Majd feláldozza a pénzét, hogy visszanyerje az egészségét. Közben olyan erősen szorong a jövője miatt, hogy képtelen élvezni a jelent. Az eredmény: nem él sem a mában, sem pedig a jövőben; úgy él, mintha soha meg nem halna, és végül úgy hal meg, hogy valójában sosem élt.”

1 Like