Ne! NE akard megmondani, hogy mit gondoljak! Ne akard megmondani, hogy merre menjek és mire használjam az eszközeimet!
This is a companion discussion topic for the original entry at https://elefantaporcelanboltban.com/iras/monolog-az-emberhez/
This is a companion discussion topic for the original entry at https://elefantaporcelanboltban.com/iras/monolog-az-emberhez/
1 kedvelés
Nem tudom, hogy a monológ, úgy általában az Emberhez szól, vagy egy emberhez. Mindkettő megállja a helyét. Nagyszerű írás! 
Pontosan azt mondod el, amit én is gondolok, érzek. Naponta, mint egy régi, végtelenített bakelit lemez zakatol a fejemben, és mondja, mondom…nem mintha ezzel használnék magamnak. 
1 kedvelés
Nehéz megállítani a lemezt, ha a körülötted élők a leírtakhoz hasonlóan viselkednek. Mi több, ha a közvetlen környezetedben, Uram bocsá’, közvetlen családban levőkről van szó, akkor szinte lehetetlen, mert még az a választási lehetőség sincs meg, hogy odább menj, mással kösd le a figyelmed vagy egyszerűen becsukd a szemed 
1 kedvelés
Vannak emberek kik nem tudnak kiszabadulkni a maguk okozta gancsokból, mert ônmagukban rejtôzik . Gondolom ha ép ésszel éled életed ,akkor sok-sok mindent letudsz gyozni …ha akarod… na persze ha teszel is érte valamit és nem álsz egy helyben mozdulatlanul, tehetetlenul.=, vá
rva hogy az a mindenhato aki mindent megtesz ertunk cselekedjen helyette.
1 kedvelés
Ez valóban így van, drága Er, végtelenül hálás vagyok, hogy megírtad nekünk <3
Azonban van, hogy az önkorlátozó hitünk olyan erős, hogy szinte semmi sem képes megcáfolni azt, sokszor még a nyilvánvaló tények sem. Ekkor jön a végeláthatatlan szenvedés és a fásultság, mert előbb-utóbb elfogy minden erőnk, mert nem állandó, az életünk minden pillanatát kitöltő harcra születtünk.