Üres gondolatokkal, tétlenül bolyongtam a világban, mielőtt találkoztunk. Árva voltam. Szülő nélkül, gyermek nélkül, álmok nélkül sodródtam végig a múló éveken. Kongó, tudat nélküli testem vonszolta magát egyik helyről a másikra, miközben egyetlen vágya az volt, hogy bárcsak egy nyugodt fa alatt találná sírját a lenyugvó nap sugaraival.
Micsoda eros forgeteges erzesek leirása ! Szinte ugy erezheto mintha átélt lenne es nem csupán mese ! Remek teljesitmeny majdnem versbe foglalhato! Gratulálok.
Hálásan köszönöm a véleményedet, drága Er, mindig rendkívül sokat jelent nekem 
A megérzésed, ahogy mindig, most is remek. Mert ahogy sok írásom, ez is sokáig jegyzetekben várta, hogy végső formát öltsön, és egészen addig nem tudtam, hogy vers vagy monológ lesz belőle, míg el nem kezdtem leírni. Sőt, mikor az első verziót megírtam, még akkor is elgondolkodtam, hogy nem lenne-e a vers alkalmasabb forma egy ilyen lendületes szövegnek. Végül azonban így maradt, mert a szöveggondozás alatt egyértelművé vált, hogy ez prózában lesz teljes egész, versként csupán vesztene az erejéből 
Igen Caelan, erthetobbe tenni az erzéseket, , megertelek,mert valoban prozában tobbet lehet kifejezni, a versnel viszont szukseg van a kepzeloerôre ami megvilagositja
az erzeselet.
Én is így tapasztalatom, drága Er, hálásan köszönöm a válaszodat
A verset éppen ezért én elsősorban gyakorlatként használom, mert ott nem lehet félrebeszélni: a vers lényege a tömörség a mondanivaló vesztesége nélkül. Prózában sokkal könnyebb olyan szöveget benne hagyni az írásban, ami valójában nem visz előre. Versben ez sokkal szembetűnőbb, mert sokkal látványosabban higítja fel a ritmust és a dallamot is, ami prózában sokszor másodlagos.