Soha Világ életem legfontosabb nem emberi tanítója. Nem csak a történetein keresztül, hanem minden alkalommal, amikor eszmecsere kerekedik egy-egy meséje körül.
Márpedig számtalan ilyen építő társalgásnak voltam tanúja az évek során, mivel sem az én korom, sem pedig a hallgatóságé nem számított, amikor Soha Világ mesébe kezdett.
Egy ilyen beszélgetés zajlott néhány hete itt, a Porcelánbolt Fórum oldalain. Szó esett benne félelmekről és felismerésekről, megbélyegzettségről és megbélyegzésről, hitről és újrakezdésről, így én is elmeséltem életem egyik legkeményebb leckéjét, amit Soha Világ nélkül talán Soha nem tanultam volna meg.
Ha kíváncsi vagy, mi az, kattints a szürke mezőben levő linkre, esetleg a szürke mező jobb felső sarkában található nyilacskára, és már olvashatod is!
És ahogy mindig, most is hálás vagyok, ha megosztod ezt az írást az alábbi Megosztás gombra kattintva, ha ismersz valakit, aki számára értékesek lehetnek a fenti sorok 
Beleolvasnál Soha Világ meséi 1. kötetébe? Ide kattints!