Ember tervez, nyomda végez, hogy témához illővé alakítsam a mondást, ám a tegnapi napom pontosan ilyen volt. Zsebikével akartam foglalkozni egész nap, de észrevétlenül gyorsan mérföldkőhöz értünk Soha Világ meséinek nyomdai előkészítésével, ezért egész napos konzultációkkal, hümmögésekkel, kultúrált vitával töltöttük a napot.
Reggeltől egészen este hatig oda-vissza mentek a kérdések, javaslatok, lehetőségek és válaszok, hogy mindent minden lehetséges szempontból átrágjunk, végül este hatra meg is lett az egész napos odafigyelés eredménye. Ám erről bővebben egy másik írásomban mesélek 
Este hatra úgy kifáradtam, hogy képtelen voltam elővenni Zsebikét, ráadásul a harmadik, eddig még nem említett futó projekthez sem voltam képes épkézláb mondatokat írni, ezért úgy döntöttem, hogy visszatérek a Szerelem Projekthez.
Két-három órát még azon is dolgoztam, így befejeztem a mérföldkövek többségének lefektetését. Már csak néhány fontos kulcs momentum várat magára, és akkor hivatalosan is késznek nyilváníthatom a sztori csontvázát 
Mi lesz ma?
Fogalmam sincs. Őszintén 
Hajnalban a Szerelem Projekthez való képek és szavak ébresztettek, tehát valószínű, hogy ha ma nincs rám szüksége a nyomdának, akkor azzal fogok foglalkozni.
Nem lustaságból, de az elmúlt évek tapasztalata az, hogy nem elég kiszámíthatatlan, hogy az írói agy nem lineárisan működik, ráadásul akkor nyújtja a legjobbat, amikor azt a hullámot lovagolom meg, ami aznap keletkezett ki tudja, honnan.
Úgyhogy nekem írásra, jegyzetelésre fel, Neked pedig vidám, fényekkel teli napot kívánok 