Szárnyra kelve - Elefánt A Porcelánboltban

Drága Ilona!

Meghatóak a szavaid :heart: Ahogy feljebb is beszélgettünk róla, az ihlet bárhonnan jöhet, és ez nem csak az alkotókra, olvasókra is igaz. Éppen ezért hiszem, hogy az én írásaimban sokkal kevésbé számít, hogy én ki vagyok, sokkal fontosabb, hogy Számodra mit mondanak a sorok, gondolatok.

Éppen úgy, mint a Biblia esetében is. A ma széles körben ismert kötetnek alig néhány szerzőjéről tudunk részleteket, a szavaik mégis számtalan fordítás és átírás után is utat találnak ahhoz, akinek szólnak. És bár kétségtelenül nem gondolom, hogy az én írásaim bármilyen formában összemérhetőek lennének a Bibliával, egy dolog mégis közös bennük: mindig az olvasóról szólnak, soha nem az íróról.

Végtelenül hálás vagyok a figyelmedért és a gondolataidért :heart_decoration:
Békés napot és sikeres új hetet kívánok Neked :slightly_smiling_face:

Drága Caelan!
Köszönöm szépen hozzám intézett szavaid. Feltettem egy kérdést azzal, hogy választ nem is várok. Mind ezt tapasztalatból indítottam. Nem Te vagy az első, akinek feltettem e kérdést, hogy ki is ő, és azzal tagadta meg a választ, hogy nem az a fontos. Igaza volt! Olvasva írásait, a sorok közt rejtve találtam azt, amire kíváncsi voltam. Nem egy verse szívem, lelkem érintette. Nem másért, hanem a sorok közt éreztem lelki fájdalmát, illetve az ihletét az írónak. Szerettem volna elbeszélgetni Vele. Eddig nem sikerült. De annyit már közöltem vele, hogy az olvasottak alapján kialakult bennem egy kép Róla, amit, ha szeretne, megosztom kizárólag Vele. Azzal tisztában vagyok, hogy az ember egész életében tanul - mindegy, hogy milyen nyelven beszélek, írok, még akkor is ha nem jártam magyar nyelvű iskolába és több nyelven beszélek - azt tudom, hiszem, hogy amikor megöregszik egy ember, akkor döbben rá, hogy sok-mindent, de nem tanult meg élni. Lehet, hogy nagyon érzékeny vagyok és soraid hatással vannak rám és ezt már többször is tapasztaltam és nem csak a Te írásaid olvasásakor. A “Szárnyra kelve” nagyon elgondolkodtatott és már magam előtt láttam a cselekmény folyását, amikor elszakadt az előttem lepergő film. Nagyon szépen köszönöm!

1 kedvelés

Drága Ilona!

Én köszönöm az őszinteségedet és a gondolataidat. Úgy hiszem, hogy attól függetlenül, hogy vagyunk néhányan, akik szeretünk a háttérben maradni, biztos vagyok benne, hogy a kommunikáció alkotó és olvasó között rendkívül fontos. Nem csak azért, mert valahol mindkettőnek szüksége van a másikra, hanem sokkal inkább azért, mert mindannyian emberek vagyunk, az emberiség ereje pedig éppen abban rejlik,hogy képesek vagyunk gondolatokat, érzelmeket, tudást megosztani egymással, így téve lehetővé, hogy ne kelljen mindannyiunknak több életnyi fizikai megpróbáltatáson átesnie ahhoz, hogy élményre, tapasztalatra és fejlődésre tegyen szert.

Nagyon örülök, hogy mindezt megtaláltad az írásaimban, és szívből remélem, hogy a jövőben megjelenők is elnyerik majd a tetszésedet :blush: :heart: