Kis lépés a Postának, ám nagy lépés Soha Világ számára

Ha olvastad mostanában a Fórumon megjelent írásaimat, akkor egészen közelről követhetted nyomon az elmúlt másfél hónap eseményeit, azaz mindent, ami a mintapéldányok megérkezése óta történt.

Lényegében azt, hogy

  • a mintapéldányokban felfedezett javítanivalók miatt újra kellett gondolnunk a gyártást, valamint
  • ugyanezen oknál fogva új partnert kellett keresnünk a nyomtatott kiadáshoz.

Tehát a labda egészen a közelmúltig ismét a mi térfelünkön pattogott, és mi megpróbáltuk a legtöbbet kihozni a helyzetből. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy olyan partnert találjunk, akivel nem csak ezt a könyvet tudjuk Hozzád méltó minőségben kiadni, de hosszú távon a többi sorban álló könyv kiadásán is együtt tudunk majd dolgozni.

Végül nagyjából három héttel ezelőtt megállapodtunk egy nyomdával, hogy elküldi nekünk a könyvek legproblémásabb részeinek mintaíveit, aztán véleményezzük az ő verziójukat, és ha megfelel, dolgozunk velük.

Nem untatnálak a részletekkel, hiszen valószínűleg olvastál róluk, ahogy arról is, hogy hétvégére eljutottunk a szemöldökfelvonós, tanácstalanul pillogós fejvakargatásig. Fogalmunk sem volt, hogy miként görbíthetnénk úgy a teret, hogy a Posta segedelmével a két különálló küldeményben érkező mintaívekből a rendkívüli helyzet ellenére is legalább egy a postaládánkban landoljon.

Nos, a jó hír, hogy a fejvakargatás csak idáig tartott, mert ma megérkeztek a mintaívek! :tada:

Tényleg csodálatosak, ahogy a nyomda nagy méretű fotóin is látszódott, úgyhogy gyilkoltuk őket egy kicsit, amint a képen is láthatod a tagadhatatlan hajtásnyomokat :sweat_smile:

A döntések gyorsan megszületek, hiszen a korábbi mintakönyvek alapján már nagyon sok dolog letisztázódott a fejünkben. Így könnyedén összeszedtük a sok apró részletet, ami a gyártáshoz szükséges, így visszakerült a labda a nyomdához, hogy ezen paraméterek alapján készítsen árajánlatot.

Szóval itt tartunk most. Boldogan nézegetem a nyomatokat, a mintakönyveket, álmodozom, hálát adok azért, hogy a rendkívüli helyzet ellenére sem feneklett meg a nyomtatott kiadás :pray:

A színpompás fácánkakasok is felszabadultan tesznek-vesznek a fák között annak örömére, hogy egyikük sem lett áldozatként bemutatva a Posták Istenének, én pedig elégedetten mosolygok, miközben a nyomda árajánlatát és technikai javaslatait várom, hogy miként lenne érdemes megváltoztatni a előkészített nyomdai fájlt és a borítótervet.

Minden jó, ha a vége jó, nem igaz? :wink:


Szeretnél részese lenni a teljes folyamatnak? Akkor kattints az alábbi Válasz gombra, és hozz létre egy új fiókot, hogy ne maradj le egyetlen Morzsáról sem!

Ám addig is, ha még nem ismernéd, ide kattintva még mindig beleolvashatsz Soha Világ meséinek 1. kötetébe! :open_book: :eyeglasses:

4 kedvelés

Minden jó, ha a vége jó! Épp a napokban gondoltam Rád, ebben a megdermedt világban, vajon megállt-e a könyvkiadás? Lehet-e valamit intézni egyáltalán?
Örülök, hogy igen! :heart:
Szurkolok Nektek!!!

1 kedvelés

Drága Kathy!

Körülöttünk egyáltalán nem dermedt meg a világ, egyedül a postának kellett majdnem egy hónap, hogy alkalmazkodjon a helyzethez. Legalábbis ez látszik kívülről, mert rajtam kívül mások is jártak hasonlóképpen a várt csomagjaikkal, amik varázslatos módon a milyenkkel nagyjából egyidőben kerültek elő.

Ám még ha meg is dermedne a világ, én akkor sem állnék meg, ahogy most sem teszem a várakozás időszakaiban. Így készült el a következő könyv, amit már csak csinosítgatni kell, az azt követő pedig félkész állapotban van, és némi zavar után készülgetnek a festmények is a könyvekhez és teljesen más projektekhez.

Most még egy kicsit alakítani kell a webshopon, miután a hatósági engedélyek nagy nehezen megjöttek, aztán végre minden mehet a maga útján. Úgyhogy a legrosszabb, ami történhet, hogy csúszik a nyomtatott kiadás, ha nem tudjuk megoldani a legyártott könyvek szállítását. A digitális verziókat bármikor gond nélkül ki tudjuk tenni, és a nyomtatottakat is előrendelésben, hogy amint megoldható a szállítás, azonnal kézhez kaphassátok őket :slight_smile:

Hálásan köszönjük a szurkolást :heart:
Vigyázz Magadra, a családodra, és köszönöm Neked a sok csodálatos festményt, amivel megörvendeztetsz minket :hugs:

1 kedvelés

Drága Caelan!

Nagyon restellem, hogy nem vettem észre a válaszodat! :confused:
Az a helyzet, hogy egyre kevesebbet vagyok intenet mellett, a facebookot is hanyagolom, és az emailjeimet is elfelejtem megnézni.
Örülök, hogy jó formában vagy, és haladtook a könyvekkel!
Sokat gondoltam Rád mostanában. Emlékszem, amikor írtad, hogy akár fél évre is el vagytok látva mindennel. Ott, a természetben, talán észre sem veszitek ezt a járványt, meg mindent, ami ezzel jár., A korlátozásokat, a munkahely elvesztéseket, és egyéb nyomasztó parákat, amiket mi átélünk.
Nem irigykedve mondom ezt - remélem nem is így gondolod -, inkább jó érzés arra gondolnom, hogy vannak emberek, akik ki tudják vonni magukat egy ilyenfajta szorongásból.
Hála Istennek, nálunk senki sem veszítette el az állását. Misit korára való tekintettel megkérték, hogy egyenlőre ne menjen dolgozni, de kapja a teljes fizetését, visszavárják.
Domit sem küldték el az étteremből, őt, és még három felszolgálót megtartott az étterem. Kapják a fizetésük felét, és várják, mikor nyithatnak ki újra.
A többiek is jól vannak. Mindenkinek megmaradt a munkája.
Illetve, Bence most fejezte be az egyetem első évét Londonban. Talán nem írtam, hogy több mint egy éve tiszta. Beleszerelmesedett egy vele egyidős fiúva, Dave-be… Tulajdonképpen ennek a kapcsolatnak köszönhető, meg a saját erejének,hogy gyógyul. Dave volt már nálunk tavaly nyáron. Nagyon megszerettük! Egy igazi szív-lélek fiú. Nagyon sokat segített Bencének, az eléjén.
És, persze most is. Dave anyukája finanszírozza az életüket, amíg mindketten el nem végzik az egyetemet.
Családtagként kezelik Bencét. Brightonba költöztek, egy csendes városba. Onnan járt be egyetemre, amíg ki nem hirdették a vészhelyzetet.
Hát, ha van Isten, vagy valami felsőbb hatalom, akkor valószínűleg ő segíthetett, mert már olyan mélyen volt, amikor Dave-vel talákozott, hogy talán nincs is lentebb.

Ez a bezártság persze nem tesz jót senkinek, egy ilyen kis lakásban. De lehetne rosszabb is.
Nem mindig van ihletem festeni. De elfogadom, mert erőltetni nincs értelme. Aztán, amikor megjön, olyan, mint egy cunami! :grinning:
Nyilván, azért mégis van némi egzisztenciális szorongás bennünk, hogy mi lesz… mert gazdaságilag meg fog roggyani az ország.

Ha van kedved, írj magatokról! Nagyon régen nem beszéltünk, és őszintén érdekel, mi van veletek?

Szeretettel gondolok Rátok! Vigyázzatok magatokra! :heart:
Klári

1 kedvelés

Szia Klárika!

Örülök a sok jó hírnek Felőletek :hugs:

Azért ez nem ennyire egyszerű. Gondolj arra, hogy a szeretteink nem velünk élnek, hanem szerteszét csupa olyan helyen, ahol pontosan ugyanannyira ki vannak szolgáltatva mindannak, amit leírtál, mint bárki más :slight_smile:

Tehát ha más okunk nem is lenne rá, hogy nyitottak legyünk a külső világ információira, az ő puszta létük akkor is rákényszerítene minket, hogy odafigyeljünk, és képességünk, lehetőségeink keretein belül lépjünk az érdekükben.

Küldtem Neked üzenetet :love_letter:

Vigyázz Magadra,
Caelan

1 kedvelés

Pesze, tudom, hogy nem ilyen egyszerű!

A család, szeretteitek távol élnek, és védtenek… mint mindenki.
Hála istennek, azóta kiderült, hogy nincs nagy fertőzöttség az országban, de szerintem ez nem megnyugtató, mert még lehet… De ezzel ráérünk akkor foglalkozni, ha itt lesz.
Addig, nincs más, hogy ésszerű keretek között, óvatosan éljünk.

Vigyázzatok magatokra!

Klári! :heart:

1 kedvelés