Üdvözlet és néhány szó a fórumról

A fórum mindenki számára nyitott, aki kedveli Caelan Rhys műveit és szívesen váltana vele néhány szót a világ dolgairól.

Hogy mik is a világ dolgai? Szinte bármi lehet :slight_smile:

Jelen pillanatban beszélgetünk az írónő alkotásairól és mindennapi apróságokról, konyháról, kertről és filmekről, továbbá van egy író-olvasó közösségünk és két különálló társalgónk is minden további családbarát témának.

Biztonsági okokból ezeknek jelenleg csak egy részét láthatod.

A régi, jól ismert tagjaink védelmében szeretnénk előbb jobban megismerni, ezért csak regisztráció után, apró lépésenként nyitjuk meg Számodra a fent felsorolt fórumrészeket.

Éppen ezért minél többször látunk, minél aktívabban veszel részt a közösség életében és formálásában, mi is annál több mozgásteret adunk Számodra a közösségen belül.

Érezd jól Magad közöttünk :slight_smile:

6 Likes

Köszönöm

2 Likes

Én köszönöm, hogy csatlakoztál hozzánk :tada:

Érezd jól Magad köztünk, és ha bármi kérdésed, javaslatod lenne, írj nyugodtan :slight_smile:

Kíváncsivá tettél :slight_smile:

1 Like

Örülök neki :blush:

Szeretettel üdvözöllek, érezd jól Magad köztünk :hugs:

Ha bármi kérdésed van, akkor vagy az adott témán belül, ahol felmerült a kérdés, vagy a Technikai segítség kategóriában írj nekünk, boldogan segítünk :wink:

Köszönöm szèpen a meghívást​:heart:️ Hitem szerint minden okkal történik e földtekèn ,s azon tulajdonságom h ösztönösen talàlok rá gyöngyszemekre csak megerősít abban jò helyre kerültem s ha nem is leszek hiperaktív szívből remèlem hasznàra leszek ennek a különleges közösségnek. Mára elköszönök csodaszèp napot kívánva. Áldozom tovàbb az egò oltáràn és fogadom a sok szeretetteljes, szívbèli köszöntést és gyakorlom az önszeretet kèpességét… :crazy_face::innocent:

1 Like

Szeretettel üdvözöllek és boldog vagyok, hogy elfogadtad a meghívást :heart:

Remélem, jó érzed majd Magad köztünk, és sok építő beszélgetés során ismerhetjük majd meg egymást :blush:

Ha ez esetleg azt jelentené, hogy születésnapod van, akkor viszont engedd meg, hogy nagyon boldog, mosollyal és önfeledt szórakozással töltött szülinapot kívánjak :wink: :sunny: :tada:

1 Like

Nagyon szépen köszönöm a kedves köszöntést :heart::hugs: igen születésnap volt akkor, aztàn egy durva munkahét, hétvégén pedig a gasztronômia szenvedélyènek hòdolva pihentem ki a fáradalmakat :hugs: olvasgattam csodás recepteket :heart:️ Köszönöm :heart:️ Szàmomra is szenvedèly a főzés és ahogy kedvenc mesèmben mondjàk (l’ecsò) főzni bàrki tud… igaz, de nem mindegy hogyan :cherry_blossom: a szív teljes odaadása, a lèlek túlcsordulò szenvedêlye nèlkül ezt a műfajt sem érdemes csinálni… mert bár finom lehet az íze, nem èr el a tàplàlni kívânt lelkéig… csak ha szívvel készül :heart:️ Folytatom a gasztro magic harmadik felvonást a nap folyamàn… Gyermekeimnek, gyermek napra egy kis süti :hugs: :hugs: gyönyörű vasàrnapot kívànok Mindannyiòtoknak :cherry_blossom: :heart:

2 Likes

Ezzel tökéletesen egyetértek, sőt, a másik oldal is teljesen igaz! Ha ízben bármilyen okból hagy maga után némi kívánni valót, mégis teljes szívvel és odaadással készült, akkor is gazdagítóbb, mint a gépiesen elkészített, ízben tökéletes menü.

Ráadásként én hiszek abban, hogy az az étel, amiről úgy érezzük, hogy nem táplálja a lelkünket, az nem táplálja a testünket sem megfelelően. Lehet, hogy butaság, de én mégis így érzem :blush:

1 Like

Szèp jò reggelt,
Nem butaság, sőt, csak a szeretet, a szeretettel, gyengéd törődéssel készített dolgok kèpesek igazán tàplàlni… tegnap szárnyaltam a konyhában, nem feltétlenül nagy szokásom követni a recepteket, emiatt ha ritkán is de előfordulnak balesetek :crazy_face: pl azt egy èletre megtanultam h a rántotta az rántotta és bár elég extrém mòd hatott lelki szemeim előtt a Provence-I fűszerezése, a valòsàg sajnos földbe döngölt… iszonytatò ízélmény ért…, tegnap kicsit “gyötörtem” a Fiúkat, cukkinis, édesburgonyás ropogtatòssal, vegàn tortával… néha azt hiszem ki lehet bírni az életet hús nélkül… persze biztonsági tartalékként ott figyelt a hűtő mèlyén lapulva az ízletes rakott kel… de nem volt rá szükség… ma, a héten úgyis sokàig fogok dolgozni, jò szolgàlatot tesz majd a kel vacsorára az éhes férfinépnek :heart::heart::heart:️ Szépséges napot kívànok Mindannyiòtoknak :cherry_blossom: :rose: :tulip: :heart::blossom:

1 Like

Ez ismerős jelenség, írtam is róla ebben a cikksorozatban :sweat_smile:

Én speciel évek óta bírom állati eredetű élelmiszerek és olaj nélkül, úgyhogy tapasztalatból igazat kell adjak :smile:

Akár húsos, akár nem, ha finom, és van néhány perced valamikor, örömmel ismerkednénk meg a receptjeiddel a Fakanál Hadműveletben :wink:

Mindig jól jön egy új ötlet vagy kombináció :yum:

1 Like

Köszönöm szépen, hogy itt lehetek! Szeretettel köszöntök Mindenkit, akik részt vesznek bármilyen formában a fórum, a blog munkájában. Szeretem a porcelánboltokat, sok szépségre lehet ott rátalálni. Ezért sem szeretnék elefánt lenni benne, de egy virágoskertben sem. Szerintem minden ember egy csodálatos virág, ám mindenki nem lehet rózsa, bár azokból is van választék bőven. Azonban egy ibolya vagy egy kardvirág is hasonló vagy akár gyönyörűbb is lehet. S mikor bemegyünk tavasszal egy virágzó erdőbe, ott megérthetjük, hogy mennyire végtelen a Teremtő bölcsessége. Üdvözlettel: Mazál Ferenc

1 Like

Én köszönöm, hogy regisztráltál és csodálatos köszöntőt írtál nekünk :heart:

Szívből egyetértek azzal, amit a virágokról, azok változatosságáról írtál, és ha már így van, nem véletlen, hogy a porcelánbolt is csodákat rejt, hiszen az igazán becses porcelánok mintái mind a természetből vett formák művészi megjelenítései.

Ígérem, bármit és bárhova írsz, nem leszel elefánt a porcelánboltban, mert az én vagyok, még ha mindent meg is teszek azért, hogy ne így legyen :smile: :blush:

Ne haragudj, de én ezt nem tudom elfogadni. Nem lehetsz elefánt a porcelánboltban. Az írásaidból teljesen más kép az, ami kialakítható. Néhány éve kirándultam közben - közben Sopronban sorstársaiddal. Nekem természetes volt, hogy velünk együtt túráztak, természetjárókkal. Volt, aki ráadásul jobban bírta a tempót, mint én.

1 Like

Láttál valaha háborgó vizet? Óceánt, esetleg nagyobb tavat, ami nem tűrt meg csónakot a hátán, mert a szél tajtékot felkorbácsolt a felszínből. Ám ha a vízfelszín alatt vagy, messze a háborgó széltől, messze a felszín kényszerű mozgásától, akkor ott örök béke van. Nyugalom, tisztaság, fény és millió apró és kevésbé apró csoda, ami verseng a figyelmedért.

Valahogy így van ez itt is. Amikor az írásaimat olvasod, akkor nem látod a tajtékot, nem látod azt, ami zavart kelt a kommunikációban, csak azt látod, ami a mélyben van. A lényeget a folyton változó, néha zajos külcsín nélkül.

És valami ilyesmi történik természetjárás közben is. Én is nagyon sok túrán vettem részt régebben, és az a tapasztalatom, hogy ott az ember nem vár konfliktusokat, ott nem muszáj erőszakkal kommunikálni, mert teljesen elfogadható, ha a csapat egy darabon némán, a saját gondolataiba mélyedve élvezi a csendes menetelést. Tehát még az auti ember is másként, “jobban” viselkedik abban a helyzetben, mint a szokásos társadalmi érintkezések során.

Ez nem idegrendszer-típus, pusztán fizikum kérdése :wink: :smile:

Láttam a háborgó Balatont és a vele birkózó embert. Láttam a Dunát, ahogyan a gátat mosta. S láttam a könnyeket. A felszínt megkaparva a fényeket. S nekem ember lesz mindig az, aki EMBER.

1 Like

Nem csak gyönyörű, hanem igaz is minden szavad! Mégis, a mindennapokban sok félreértés és kimondott vagy kimondatlan ítélet származik abból, hogy sokan nem ismernek minket, nem tudnak róla, hogy léteznek külsőre felismerhetetlen, de viselkedésre talán furcsának tűnő emberek, akik nem azért olyanok, hogy mások idegeire menjenek :slight_smile:

1 Like

Részese voltam a Szivárvány a Világ projektnek. Volt bőven időm szembesülni ezzel. Mindannyian emberek vagyunk, hibákkal és erényekkel.

1 Like

Ez így van, éppen ezért próbálok a magam – talán suta – módján beszélni a másságról is :wink:

Tudom, hogy manapság sokan beszélnek az autizmusról, de talán nem elegen ahhoz, hogy az emberek ne egy címkét lássanak, hanem az embert, aki, még ha néha nehezen is fejezi ki magát élő szóban, valójában nem sokban különbözik a “címke nélküliektől”.

1 Like